2016. március 22., kedd

Új mérföldkő, avagy a Sugallatok...

Tekintve hogy holnap nem lesz időm blogolni, ma még mindenképpen meg szerettem volna írni ezt a posztot. Történt nemrég, hogy a Sugallatok kicsi, de annál lelkesebb és tehetségesebb csapata felhívást tett közzé, miszerint csapattago(ka)t keresnek. Gondolkoztam, agyalgattam, töprengtem és minden ilyesmi, hogy mi is legyen, végül mielőtt még (a kudarctól való félelmemben) meggondolhattam volna magam, gyorsan elküldtem a jelentkezésem. 
Nyilván ezen bevezető (és a Facebookon kihirdetett "eredmény") után már nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy SIKERÜLT :) Hihetetlenül jó érzés ám! :) Két szuper csapat tagja is vagyok ezután, és igyekezni fogok megfelelni az "elvárásoknak".
Véletlen szerencse, hogy az egyik Finnabair tanfolyamon Virág és Bea is ott voltak, így készülhetett közös kép (köszi a fotót Gigi!).


És a teljes csapat:

   

2016. március 21., hétfő

Finnabair Worksop :)

  Tekintve, hogy az új weboldalam csak nem akar elkészülni, gondoltam felfrissítem a blogot. A legtöbben ugyan a Facebookon éljük az életünket és a blogok halóban vannak, én mégsem szeretném ha odaveszne. Persze időszerű lenne ráncba szedni egy kicsit, különválasztva azt a rengeteg mindent, amit csinálok, de abban a betegségben amiben szenvedek ez lehetetlen... A betegség neve pedig: időhiány :) Ugye, hogy ismerős? Vágjunk is bele!

Abban a hatalmas szerencsében volt részem nemrég, hogy részt vehettem a Pentacolor rendezésében egy Anna Dąbrowska alias Finnabair által tartott workshopon. Ha egyetlen szóval kéne leírni, hogy milyen volt, azt mondanám: AMAZING :D 

Lássuk, mit is csináltunk... A délelőtti foglalkozás kapásból egy jól irányzott ájulással kezdődött (komoly!). A csomagban, amit mindenki kapott, ugyanis annyi kincs volt, hogy még felsorolni is lehetetlen!!! Olyan nagyon régóta vágytam egy igazi Finnabair Mixed Media Journalra, hogy azonnal dobtam egy hátast, amikor megláttam a csomagban. Anna egy tünemény, mindenféle szempontból! Emberileg is, szakmailag is! Tisztán, világosan és érthetően magyaráz (csak jó volt az az angol tanulás valamire :) ) minden szavát értettem. Ami engem kissé feszélyezett, az a feszített tempó volt. Hozzáteszem ez nem a szervezők, vagy Finnabair hibája, sokkal inkább az enyém. Én igenis szeretek "elmolyolni" egy-egy alkotással, mi meg három oldalt is készítettünk rövid idő alatt. Sajnos nem is úgy sikerültek, mint ahogyan azt elvártam magamtól, de nem vagyok elkeseredve, mert sokat tanultam. Készítettem már Finnabair stílusú oldalt, nem is egyet, mégis tudott új technikát mutatni, az alapanyagokról nem is beszélve. Megmutatok két teljesen elkészült oldalt, de ne tessenek túl kritikusak lenni velem, lesz ez még jobb is :)




A második oldal egy afféle nagyon színes, firkálós oldal kellett legyen. Na itt kapott aztán el rendesen a frusztráció :D Ha én rajzolok, az pontos előtervezést és reeeeeengeteg időt jelent. Most volt rá kb. öt percem. Jujjj... először a kukába akartam dobni, de aztán mégsem tettem. Szódával végül is elmegy :D




A harmadik oldal a Distress Inkek felhasználásával készült, de ebben az egyben nekem semmi új nem volt (többet is csináltam már ezzel a technikával), nem is készítettem el, inkább a másik kettőt simogattam :) Össznépi csoportkép:


Délután várt ránk a nagyobb falat, egy Finnabair stílusú vászonkép megalkotása. Hihetetlenül izgalmas volt, és talán egy kicsit kevésbé roham tempójú, mint a délelőtt. A végeredménnyel is elégedett vagyok :)






Végezetül néhány kép erről a csodás napról:








Mindent de mindent egybevetve nagyon-nagyon-NAGYON jól éreztem magam! Felejthetetlen élmény volt!

A nap eseményeihez hozzátartozik még egy fontos találkozás, de arról egy vadonatúj posztban számolok be :) addig pedig kiteszem az oldalsávba ;)





















2015. július 28., kedd

Nyár van!

Bár a cím, az elmúlt két nap időjárását nem jellemzi, az új scrapbook inspirációét mindenképp :) Újabb oldal a gyönyörű gyerekeimről:




Leírás és további részletfotók a Scrapfellow blog-on!

2015. július 23., csütörtök

Textil borítású mini (boríték)album

Tegnap jelent meg a Scrapfellow blogon egy új minialbum tőlem. Leírás és történetmesélés ott :)


2015. július 22., szerda

Balaton Retro

Digitális készlet ajánlóval jövök. Kovaxka Ildi alias. Rucola Designs rittyentett egy olyan igazi, retrós, "annakidejénBalatonbanelmerülős" készletet, a Balaton Retro-t.




Mivel iszonyú szerencsés vagyok (mert a nagypapámnak Agárdon, a Velencei tó partján van nyaralója), csak 17 évesen láttam először a Balatont. Nem esett útba :D Nem is ilyen oldal készült (de még csak nem is vizes)  bizonyítva ezzel, hogy a készlet nem csak az ilyen képek feldolgozására alkalmas.







2015. július 16., csütörtök

Van(nak) nekem...

Talán talányos a cím, de igazából nem gondoltam semmi extrára. Az első és legfontosabb (jelen bejegyzés szempontjából), hogy vannak barátaim. Ez jó érzés!!! Nemrég egyikük, nevezetesen Kovaxka Ildi, járt nálam. Nyakunkba vettük Kecskemétet, és úgy elrepült a nap, hogy észre sem vettük. Hűsöltünk a Malomban, császkáltunk a főtéren, fagyiztunk (vagyis hogy fagyiztam :P ) és hatalmasakat beszélgettünk. 


Már nem is tudom merre voltunk éppen, amikor Ildi megemlítette, hogy van egy kis "kütyüje", ami akkora, mint egy kisebb méretű kompakt fényképezőgép, és klassz 5 x 7,5 cm-es képeket lehet vele nyomtatni (vezeték nélkül, azonnal egy telefonra tölthető app segítségével). Gondoltam, ilyen nem létezik :) merthogy az ugyebár lehetetlen, hogy az ember lánya scrapbookos, és nem ismer egy ilyen masinát... Ildi ötlete nyomán felkerekedtünk és beköszöntünk a "T" betűs (rózsaszín) mobiltelefon boltba, hogy megnézzük miről is van szó (és van-e egyáltalán). Ha az égiek is úgy akarják, szeptember végén három napra Velencébe utazunk (Italy!!!!!!!!!!), szuper lenne azonnali módon végigdokumentálni ezt a három napot. Persze sarkalatos kérdés a gép ára...
Betértünk a fent nevezett üzletbe, és egy szuper kedves eladó hölgy (no meg Ildim) segítségével végre kijelenthetem: Van nekem! Van nekem egy LG Pocket Photo nevű masinériám! Mutizom:



Ez valami félelmetesen jó cucc! A rózsaszín mobilszolgáltatónál a listaára 9900 Ft (az Extreme digitalban ugyanez 19.990 Forint, de találtam a neten többért is...) A papír (egy csomagban 3x10 db van) 4500 Ft körül van, ami nem olcsó, viszont nem is megfizethetetlen, főleg ha azonnali dokumentációról beszélünk (tintapatron nem kell bele). A gép mérete: csupán 7,2 x 12 x 2,4 cm, súlya 215 gramm. A használatához csak egy alkalmazást kell letölteni a telefonra (androidra és iOS-ra is jó), amit aztán hozzáérintünk a Pocket Photo-hoz és már nyomja is a fotót. Lehet a képeket feliratozni (dátum, hely stb.) és QR kód is elhelyezhető rajta. Hivatalos honlap és leírás: ITT.

Mára ennyi az ajánló kedveseim, legyetek jók és fotózzatok sokat! Holnap készlet ajánlóval jövök :) szintén Ildi benne a ludas :P


2015. január 20., kedd

Az év első oldala

Aki egy kicsit is követi a scrapbookos "munkásságom", az észrevehette, hogy az elmúlt év utolsó negyedévében túl sokat nem alkottam. Ennek sok oka van, ezzel most nem is fárasztok senkit. Egyszerűen az alkotókedvemet támadta meg az a sok "butaság", ami történt velem (milyen szépen fogalmaztam :) ). Szerencsé(m)re a Scrapfellow csapata megértőnek mutatkozott velem szemben, és nem erőltették azt, ami egyszerűen nem ment... :(
De most, megérkezett a januári kit klub csomag, és hirtelen olyan alkothatnék támadt rám, hogy AZONNAL csinálnom kellett valamit. Előszedegettem az alkotásra szánt (jó sok vár még feldolgozásra... :( ) fotóimat, és mazsolázgattam, mi is illene (főleg színben és témában) a papírokhoz. Végül rátaláltam erre a fotóra:


A kép 2014. márciusának végén készült, Pesten egy kreatív vásáron, az akkoriban így teljes csapattal. Hirtelen eszembe jutott, hogy mennyi tervünk és vágyunk van (mármint a mostani, azóta kiteljesedett teamnek) erre az  új, 2015-ös évre. Így született meg az alábbi alkotás (szinte percek alatt) a januári papírokból, a sajnálatosan hiányos kreatív csapattal:






Egyszerűen muszáj volt alkotnom, és ez az érzés csodálatos, remélem nem múlik el. Természetesen a Scrapfellow csapata továbbra is Izával és Timivel együtt teljes, de sajnos a nyomtatóm patronjai porzanak az ürességtől (basszus... ((bocsi)) közel 16-18 ezer Forintba kerülnének bele a patronok... marad a parkolópálya), és az egyetlen valamirevaló csapatfotónk minősége is gyengécske (viszont annál jobban örülünk, hogy van):


Így indult el ez az érdekesnek ígérkező év, amelynek mottójául akaratlanul is a következő két szót választottam: PEACE és FORTITUDE. Ezekhez viszont nincs kommentár. Nem is lesz :D

Hétvégén sikerült egy régebbi rajzomat is befotóznom, gondoltam ha már "blogbejegyzek", akkor ezt is megmutatom. Bögrére lesz (majd egyszer):